Fantasztikus meglepetés fogadott otthon, anyukám a legjobb kézkrémmel lepett meg

Hétfő reggel, szokásosan késésben. Éppen a reggeli kávémat ittam, és teljesen megfeledkeztem róla, hogy körülbelül tíz perc múlva már indulnom kellene dolgozni. Úgyhogy szokásosan rohanva kezdtem a reggelt, de szerencsésen beértem az irodába. Hétfőnként általában nagy a pörgés nálunk, sok a munka, ezért előfordul, hogy kora estig is bent vagyunk az irodában a kollégákkal. Ez nem okoz gondot nekünk, nagyon jó a hangulat, ezért sokszor észre sem vesszük, milyen hamar eltelik az idő.

Ez tegnap sem volt másképp, úgy éreztem, mintha két szempillantás alatt eltelt volna a nap, aminek örültem, mert nagyon fáradt voltam, nem sikerült kialudnom magam. Persze fél órával azelőtt, hogy végeztem volna az irodában, megcsörrent a telefonom, a barátnőm hívott, hogy nincs-e kedvem találkozni, beszélgethetnénk egy kicsit. Természetesen rögtön rábólintottam, hiszen imádom az ilyen laza, csajos estéket, amikor mindent szépen átbeszélünk, és tiszta fejjel indítjuk a hetet.

Rendeltünk egy pizzát, és beszélgetni kezdtünk arról, hogy mi is történt abban a pár napban, míg nem találkoztunk, és amit még nem beszéltünk meg telefonon. Igen, tudom, ilyenkor minden férfi csodálkozik, hogy mi az, amit még nem beszélhettünk meg. Sőt, még néha mi is csodálkozunk, hogy mennyi sztorink van még, amit még nem meséltünk el egymásnak.

Addig-addig beszélgettünk, hogy észre sem vettük, mennyire eltelt az idő. Mindketten dolgozunk, így mindketten nevetni kezdtünk, mondván, ma sem alszunk akkor túl sokat. Hazamentem, de tudtam, hogy még össze kellene pakolnom holnapra, viszont reggel egyáltalán nem lesz erőm és időm rá, úgyhogy muszáj lenne ezt a szeánszot most elintéznem. Még meditáltam a dolgon pár percet, végül sikerült magam rávennem.

Bár már kezdtem a fáradtságtól nyűgös lenni, tudtam, hogy ha most nem pakolok össze, akkor reggel kapkodnom kell majd és valamit itthon fogok felejteni. Ahogy pakoltam a lakásban, sorra vettem észre, hogy mik azok a dolgok, amik elfogytak, és venni kellene. Sajnos a kézkrém is elfogyott, így abból is be kell szereznem egy újat.

Már el is terveztem, hogy holnap reggel gyorsan elugrom a boltba, és veszek egyet, amikor megpillantottam az előszobában egy szatyrot. Nem emlékeztem rá, hogy bármit is vettem volna a napokban, így kíváncsian odasomfordáltam, hogy megnézzem, mégis mi van benne. Két tubust találtam a zacskóban. Két kézkrém volt benne. Pont olyan kézkrém, amit én használok. Mellette egy cédula. Anyukám vett nekem két kézkrémet, sőt, még magának is vett. Pár nappal ezelőtt meséltem neki, hogy ez a kézkrém teljes mértékben természetes alapanyagokból készült, semmilyen mesterséges anyagot nem tartalmaz, és még az illata is nagyon finom. Úgyhogy fogta magát és elment a boltba, és nem csak magának, de még nekem is vett, mert tudta, hogy az enyém már fogyóban van.

Nagyon örültem neki, így megspórolt nekem egy utat, szóval másnap reggel nem kellett elmennem a kézkrémért a boltba, hanem egyből el tudtam menni az irodába. Így pedig már nem is idegeskedtem éjjel amiatt, hogy korábban kell kelnem, hogy ne késsek el a munkából. Persze az örömöm akkora volt, hogy az éjjel a pakolást is a felénél abba hagytam, és lefeküdtem aludni.